Elfogadta az Országgyűlés a Filmtörvény módosítását

Egységes díjat fizethetnek a stábok 2013-tól egy-egy filmforgatási helyszín bérletéért. A mozgóképről szóló törvény módosítását 2012. december 3-án fogadta el az Országgyűlés. 2013. január 1-től egységes eljárás és díjak szerint lehet Budapesten és a vidéki városokban filmforgatási célra közterületet bérelni. Ennek köszönhetően a jövőben kiszámíthatóbbá válik egy-egy forgatás költsége.

A törvény melléklete területenként meghatározza az önkormányzatok által kérhető közterület-használati díjak maximumát. A legdrágább a világörökségi körbe tartozó fővárosi és vidéki területek, valamint a turisztikailag kiemeltnek nyilvánított részek bérlése lesz. Ezeknél naponta és négyzetméterenként kétezer forint bérleti díjat kell fizetni a forgatási helyszínért. A stáb, valamint a háttérkiszolgáló személyzet és járművek által használt területek bérlése minden esetben alacsonyabb lesz annál, ahol közvetlenül a forgatás zajlik. A legalacsonyabb - naponta négyzetméterenként kétszáz forintos - áron a városok és megyei jogú városok közterületeinek nem díszburkolatos vagy turisztikailag nem kiemelt területeit lehet majd bérelni forgatási helyszínként. A községi önkormányzatok tulajdonába tartozó közterületek használati díjat az önkormányzatok maguk állapítják meg.

A forgatási helyszínekkel kapcsolatos ügyintézést egységes eljárás szerint történik majd, amelyet a filmgyártó cégek Budapesten a fővárosi, vidéken a megyei kormányhivataloknál kezdeményezhetnek, a forgatás helyétől függően. A területhasználatra vonatkozó szerződést az a kormányhivatal köti meg a filmgyártóval, ahol a kérelmet benyújtották. Az ügyintézés öt munkanap, amely azonban az önkormányzattal szükségessé váló egyeztetés esetén meghosszabbodhat. A törvény hatálybalépését követően a kormány rendeletben fogja szabályozni azokat az eljárásokat (pl. természetvédelmi, műemlékvédelmi hatósági eljárások), amelyeket ugyancsak a kormányhivatalokon keresztül, a területfoglalással együtt, ugyanabban az eljárásban lehet majd intézni.

A törvénymódosítás másik fontos újdonsága, hogy a jogszabály életbe lépésétől – várhatóan már december közepétől – a Magyar Nemzeti Filmalap is jogosult gyűjteni azokat a filmgyártási célú társasági támogatásokat, amelyek után a támogató cégek adókedvezményre jogosultak. Az új rendszer vonzó lehet a cégeknek, mivel a – jelenlegi rendszerrel ellentétben – nem kell megvárniuk a filmek gyártásának, vagy gyártási szakaszának befejezését, hanem a támogatásnak a Filmalap letéti számlájára történő befizetéssel azonnal jogosultak lesznek az adókedvezményre. A változás révén ugyanakkor könnyebbé válik a Magyarországon forgatott filmek közvetett támogatása is, mivel a Filmalap által erre a célra nyitott letéti számlán gyűjtött támogatásból a filmek gyártási ütemezéséhez igazodóan lehet majd kifizetni a támogatásokat. Idén erre a célra hárommilliárd, 2013-ban pedig hétmilliárd forint gyűjthető össze a Filmalap letéti számláján.

A törvény az eredetileg magyar nyelven készült filmalkotás fogalmát kiterjeszti azokra a produkciókra is, amelyek forgatásán a rendező és a stáb által használt nyelv többségében a magyar. Ily módon a korábbi helyzettel ellentétben nem szenvednek hátrányt azok a rendezők, akik a filmjükben szereplő több külföldi színész miatt idegen nyelven veszik fel a filmet, vagy a jelenetek többségét. A törvénymódosítást megelőzően az ilyen filmek – noha magyar filmeknek minősültek – általában ki voltak zárva az elérhető támogatás maximumából, és csak a gyártási költségvetésük 50%-áig voltak támogathatóak (szemben a magyar filmeknél általános 80%-kal.)

Az új jogszabály részletesen szabályozza a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) szerepét is. A MaNDA kezelésében lévő nemzeti filmvagyon, valamint az általa őrzött egyéb mozgóképes művek (pl. filmhíradók, oktatófilmek) kereskedelmi célú forgalmazását terjesztését a Filmalap végezheti a hazai és a nemzetközi piacon a MaNDA-val kötött terjesztési szerződés alapján. A forgalmazásból befolyó bevétel 75%-a az Archívumot illeti meg. A belföldi oktatási, közművelődési célú terjesztést továbbra is a MaNDA végezheti.